turelem
2008 május 9. | Szerző: LilySkat |
Most mar egeszen biztos vagyok benne, hogy “bunti”- ben vagyok. Ezen a heten masodszor huzom, a turelem tarot kartyat. Nekem ehhez, csak annyi hozzafuzni valom akad, hogy soha nem voltam jol eleresztve turelembol. Igaz, hogy kozben kinkeserves modon, valamennyire megtanultam gyakorolni a dolgot, elsosorban a buddhizmus altal, de nem voltunk kulonosebben joban soha. Pedig, szinte mindenhez ido kell, mindenhez, ami az eletben korulvesz bennunket, es ami igazan szamit, ahhoz kulonosen. Tudashoz, baratsagokhoz, szerelemhez, jo munkahoz, alkotashoz, gyarapodashoz, meg az igazi rombolashoz is. A fracba, ez mar csak igy van.
Magnolinal olvastam, hogy jo lenne eltanulni masoktol, hol tanult, kik vettek korbe, kik voltak a szulok, mert olyan derus, kellemes emberke, hogy orom ot olvasni. Persze, o is felveti, hogy talan, ezt nem lehet tanulni. Errol nekem van egy konkret tortenetem. Volt egy szomszedunkban lako csalad. Ennek a csaladnak volt ket fia. 2 ev kulonbseg volt a 2 fiu kozott. Egy apa, egy anya. Egy gimnaziumban erettsegiztek. Nagyon jo testverek voltak, meg kulsore is hasonlitottak egymasra. A termeszetuk azonban nem, az idosebb eroszakosabb volt, mar gyerekkorban is. Az idosebbik, nem ment egyetemre, belekezdett egy vallalkozasba. A fiatalabbik beiratkozott, az orvosira. Teltek, multak az evek. az idosebbik, nagy labon elt, a fiatalabbikbol szepen lassan, sikeres orvos lett. Az idosebbik, ki- be jart a bortonben, es a modora sem volt mar kellemes. Az idosebb testvert nagyon ritkan lattam, de egyszer osszefutottam vele az utcankban. Nem hiaba mondjak, hogy egy ido utan, megjelenik a kulson a termeszetunk, az eletmodunk. Mig a fiatalabbiknak 50 valahany eves koraban is kellemes arca volt, a 2 evvel idosebb testverenek, kimondottan kellemetlenek lettek a vonasai. Ugyanaz a fa, ugyanaz az iskola. 2 teljes mas vilag. ( ezzel, nem az orvosokat akarom dicsoiteni, szo sincs rola, lehetett volna esztergalyos is ) Az anyjuk, joban volt anyammal, mindig azt mondogatta, csak tudnam, kire utott?? Erdekes dolgok ezek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Ez bizony így van, idősebb korában meglátszik a vonásain, hogy milyen ember. (Gondoljunk csak a nevetőráncokra, ezzel már nem lehet valaki rossz ember. 🙂 Persze jó lenne, ha ez ilyen egyszerű lenne…:)
Már leírtam valahol, hogy volt egy kolléganőm( már nem él szegény), ő mondta, – öt gyermekem van , mind az ötöt egyformán neveltem, mégis mind az öt más lett.Hogy milyen emberré válunk azt az öröklött természetünk 51 %-a dönti el minden más hatás a 49 %-ban van.
Mielőtt gyerekem lett, meggyőződésem volt, hogy minden csak nevelés kérdése. Amióta gyerekem van, ez a szemléletem jelentősen változott.
Draga Motyikam, Jega, bizony, igy van ez.
Mi hárman vagyunk testvérek, mindhárman nagyon-nagyon másmilyenek! Bár nem is egyformán foglalkoztak velünk, de nem is egyformán reagáltunk dolgokra. Arról nem is beszélek, amiről írtál az elején, hogy az ember nagyon sok mindenen próbál alakítani felnőtt fejjel.
Ez tényleg hosszú idő, elhiszem, hogy fogy a türelem. Majd mikor végképp elfogy és kidühöngöd magad, talán könnyebb lesz minden, és átcsapnak a dolgok jóba! Én nagyon szeretném, és kívánom neked! szép napot mára! 🙂
Kedves P!!
Nagyon remelem, hogy a megprobaltatasok vegen jarunk.